Az emberek többségének, amikor szkennelésről és szkennerekről beszélünk, síkágyas szkennerek vagy irodai multifunkciós berendezések képe sejlik fel, a milyen formátumba szkennelünk kérdésre pedig sokszor a PDF a válasz. Szerencsére, a könyvtári világban, a digitalizáló céleszközök széles választéka áll rendelkezésünkre, a nagyközönség számára sokszor szinte elképzelhetetlen változatosságban és funkcionalitással. Könyvtáraink gyűjteményei sokféle formájú és formátumú dokumentumot foglalnak magukba. Természetesen továbbra is kötetes, „könyvszerű” dokumentumok adják a legnagyobb tömeget, de ugyancsak számottevő mennyiségben várakozik a digitalizálásra fotó, képeslap, térkép és plakát, különféle tranzitív média (sokféle film, mikrofilm, üvegnegatív, stb.)
A könyvtáraknak és az ott őrzött gyűjteményeknek kettős célt kell szolgálniuk. Egyszerre kellene biztosítaniuk azt, hogy a dokumentumok minél több felhasználóhoz eljuthassanak, s azt, hogy ezek minél tovább megőrizzék épségüket és használhatóságra alkalmas állapotukat. Ez a kettős cél azonban egyszerre nehezen valósítható meg. Egy könyvet egyszerre csak egy ember olvashat, s ha lapozza, akkor az előbb vagy utóbb de el is használódik, sérül.