A távoktatás típusai
Eszközrendszerét és oktatástechnológiáját tekintve a következő három fő típust különböztetjük meg:
– „Klasszikus” távoktatás – Az önálló tanulásra szánt tananyag többnyire nyomtatott formában vagy offline hordozón érhető el, használatához internet vagy hálózati elérés nem szükséges. Kevés interakciót tartalmaz. Ennek a formának a kialakulása és elterjedése 1960–1990 közöttre tehető.
– IKT távoktatás – A korszerű technológiai eszközök használatával új alapokra helyezi a távoktatást. Az 1990-es évek elején kezdték el alkalmazni.
– Kevert módszer (blended learning) – ötvözi a személyes jelenlétet igénylő, tantermi oktatást a távoktatással; napjainkban ez bizonyul a legeredményesebb módszernek.
A fenti típusok történeti fejlődést is jeleznek, de napjainkban párhuzamosan léteznek. A témakör és a tartalom döntő szerepet játszik abban, hogy egy tananyag elkészíthető-e teljes egészében távoktatási formában, alkalmas-e az önálló tanulásra, vagy célszerűbb az órákat valamilyen kedvező arányban elosztani a jelenléti és a távoktatás között. A hagyományos eszközök is kombinálhatók a modern technológiai lehetőségekkel, hiszen a tantermi oktatás a hálózaton keresztül közvetíthető távoli résztvevőkhöz (ld. virtuális tanterem), akik akár be is kapcsolódhatnak az órai munkába.
A „klasszikus” távoktatás során a tanuló papír alapon vagy offline hordozón (CD, DVD) kapja meg a tananyagot (egyben vagy kisebb részletekben), és önállóan osztja be az idejét, maga dönt arról, hogy mikor és mennyit foglalkozik a tananyaggal. A tanfolyam elvégzése általában nem kötelező és nincs határidőhöz kötve; akár abba is lehet hagyni. A kommunikáció szinte kizárólag aszinkron módon történik. Előfordulhat, hogy konzultációra sincs lehetőség, vagy csak meghatározott keretek között biztosított. (Lásd még: Számítógép alapú oktatás)
A távoktatás terén a hazai forgalmazók közül a sokéves múlttal
rendelkező ELO (Európai Levelező Oktatás[1]) a legismertebb: számos
témakörben indít tanfolyamokat, megvásárolható csomagok formájában. A „házi
feladatokat” és a zárótesztet szaktanár javítja ki, és ezek sikeres megoldása
esetén igazolást adnak ki a tanfolyam elvégzéséről.
Olvasnivaló: http://homework.elo.hu/kepzesi_program/60_kepzesi_program.pdf
Formális keretek között (pl. egyetemi kurzusokon) a távoktatás meghatározott időszakban zajlik: az időkereteket a konzultáció(k) időpontja, a jelenléti oktatás aránya és ideje, valamint a tutor rendelkezésre állása határolja be. A távoktatási tananyagot a képző intézmény bocsátja a résztvevők rendelkezésére.
A szakmai továbbképzésekben a legelterjedtebb forma a kevert (blended) módszer, amelynek az a lényege, hogy ötvözi a hagyományos és az IKT-val támogatott oktatás eszköztárát, feltételezi a tanár és a diák közötti személyes találkozót bizonyos időközönként: az ismeretek egy részét tanteremben, jelenléti oktatással adják át.